A viszonylag alacsony szinvonalú kezdés után menjünk egy kicsit még mélyebbre. Jöjjön egy kis flashback. Akinek nem tetszik, az most húzzon a picsába. Köszipuszi.
"Újabb álmot láttam éjjel, forgolódtam sokáig"-kezdhetném így is a szövegemet, mert odabasz. És most jobban belegondolva, tényleg ezzel kezdem, mert tényleg odabasz. Másodszorra is. Kár, hogy nem én írtam. Jöjjön egy álom a rémálomban.
Valamikor a 2000-es évek elején járunk. Óhh, igen, micsoda underground idők voltak azok! Ifjúkorom legszebb évei. Egyetem, bulik, egyetemi bulik, állandó lejmolás, olcsó pia-olcsó cigi kombó, fesztiválozás szakadt sátrakkal, szakadt pólókban. Előttem volt még a nagybetűs ÉLET. Természetesen mint minden valamirevaló egyetemi hallgató, koleszos voltam. Még ha ugyan csak egy évig, de akkor is. Zárójelben jegyezném meg, hogy aki nem koleszos, de magát egyetemistának nevezi, az nem igazi egyetemista.
Hamis kazettáról üvöltettük az igazi zenét! Auróra, PICSA, Ős-Bikini, Tankcsapda,Sex Pistols, Dead Kennedys, Iggy Pop. Ifjúkorom meghatározó bandái! Az egyetem pedig kezdett háttérbe szorulni, így egy év tivornyázás után könnyes szemmel búcsúztam a mérnöki pályától. A tanárok nem értékelték kellően a "fiatalság, bolondság" jelmondatomat.
De mivel még mindig csak 20 voltam, gondoltam 1-2 év kényszerpihenő nem lesz rossz hatással rám, így elhatároztam, hogy szerencsét próbálok Pesten. Régi-új arcok, állandó tivornyázás, néha egy kis seggnyalós meló, haknizás ide-oda egy szakadt LADA-val. Jajj de szerettem azt a kocsit. Még mindig érzem az orromban azt a jellegzetes dohos szagot, amikor beültem. És volt az a lány ott a fővárosban....igazi renitens..
*kurva nagy hanggal leesik a távirányító a földre*
A kurvaéletbe! Mindjárt kezdődik a Való Világ, akkor is megnézem, ha beledöglök! Csak ne lenne benne ennyi reklám, ki a faszom képes végignézni ezzel együtt is?!
