Hétköznapi Naplopó

Hol a picsában van a Jobbik kabátom? Nem ez a foszöld, hanem a fekete. Ááá, igen, itt van. A svájci sapkámat gyorsan megigazítom, meg bekötöm a cipőfűzőmet. Hogy milyen retkes a talpa...ráadásul még bűzlik is. Pedig nem szoktam ebben a cipőben trágyát lapátolni. Legalábbis én nem tudok róla. Villanyok lekapcsolva, ajtók bezárva. Fasza.

Milyen kibaszottul kihalt ez az utca. Pedig még csak este hat óra lehet. Biztonság kedvéért inkább a kis utcákon megyek, ott még talán ennél is kevesebb ember van. Nézz oda! Micsoda elektromos kaput szartak a Movácsikékhoz. Pörög az üzlet mi? Hogy rohadnál meg. Gimnáziumban az anyádat is eladtad volna egy spangliért te szarházi. Ha rád küldeném az APEH-ot, vagy mi a gecit, a NAV-ot, itt kő kövön nem maradna.

Milyen hideg van. Elhozhattam volna magammal a sálamat. Még nagyanyám kötötte '86 tájékán. Mindegy, kár is ezen filózni, inkább rágyújtok, az is melegít. Még hogy köztereken nem lehet bagózni? Szarok a törvényre, nekem saját farkastörvényeim vannak.

Nagyszerű, kiértem a parkhoz. Igazából ez már nem park, hanem az elkanászodott fiatalok törzshelye. Ezek már nem kocsmázni járnak, hanem a PARKBA csövezni. Ez az, hugyozd le a padot, hátha holnap valaki bele akar ülni. Persze, üvöltesd a szar zenét a mobilodról. És táncolnak rá, beszarok! 3 fiú, 2 lány a felállás. És milyen rondák ezek a lányok. Régebben szebb lányok születtek, ez tény.
A távolból már hallom, hogy egy idióta Simpsonos (a falkavezér) is a PARK felé tart, neki nyilván csak most sikerült elszökni otthonról. Bukósisak nincs rajta, a bőrdzseki megvéd a bajtól. Ő a legmenőbb arc mind közül, mert a fagyos úton ő bizony motorral jött. Nem is akármilyennel.

Közben lassan-lassan elérek a régi krimóhoz (Kék Sáska) ahol ifjúkorom legszebb óráit töltöttem el a barátaimmal. Sajnos már jó pár éve bezárt, mert a kocsmavezetés átkerült a helyi stricimaffia kezébe, amit a zsernyákok nem néztek jó szemmel, így a Kék Sáska a "kurvák-stricik-rendőrők" áldozata lett. Pedig ez volt az a hely, ahol először, és utoljára úgy istenigazából, jókedvvel berúgtunk. Indokolt a többesszám, mivel egyedül nem jó bekúrni.

Lassan múlik az idő, de azért én elindulok hazafelé. A távolból látom, hogy a lehugyozott padon a helyi csöves (Imre bá') már megágyazott, de előtte a gyerekeket jól elküldte az anyjuk picsájába. Jár a riszpekt neki. Movácsikéknál a plazma tévé fénye kiszűrődik az ablakon keresztül, és az utca ugyanolyan kibaszottul kihalt, mint az ingyen sétám előtt.
A cipőmet ledobálom magamról, a kabátot lebaszom a helyére, a svájci sapkát meg magamon hagyom.

Óóóó bazdmeeeg, nem hiszem el. Megint reggel van. Csak ne lenne ilyen kurva hideg, nem normális dolog az, ha az ember két zokniban alszik. Hova a picsába tettem azt az Adidas pulcsimat...mégis csak leugrok a SPAR-ba....de mit keres ez a többi koszos göncöm között, nem értem. Mintha a dolgok ebben a házban maguktól vándorolnának ide-oda. Pénz, pénz pénz...melyik könyvembe is raktam? Bibliába nem, Pál utcai fiúkban sincs....itt van basszameg.....József Attila kötet. Rossz ómen ez Attila, mert néha már "Tele vágyakkal zokog a lelkem" hogy mennyire nincs pénzem. Jól van, pénztárca nem kell, iratok mi a fasznak, már csak a slusszkulcs kell. Óóó igen, szokásosan az egyik piszkos nadrág zsebében van.

Lakást bezárom, mondjuk innen aztán nem sok mindent tudnának elvinni a norvég barátaim. Jajj szegény Zsigulim, hogy néz ez ki? Igazából leszarom, ennek a kocsinak már mindegy. Érvényes papírok nélkül tolom évek óta, úgyhogy városba megteszi. Na nézzük indul-e..../na most ha itt lenne Trabarna-vagy ki a-elsztendápolná az éppen nem induló Zsiguli hangját/...és igen, harmadikra pöccre indul! Ez ám a kocsi! Csak ezek a mocskos komenista állatok ne a bal oldalra tették volna a gyújtáskapcsolót. Ezen mindig felbaszom az agyamat. Indulás előtt túráztatom a motort, ettől majdnem mindig elélvezek. Na akkor gyerünk!

Fasza, 40-el lehet menni ezen a szájbabaszott úton....köcsög biciklisek. Takarodjatok már innen! Egyszerűen nem tudom kielőzni őket..a sírás kerülget ilyenkor...na végre, lement a bal oldali utcán. "Közeli helyeken, dombokon, hegyeken, kibelezett kőbányák üregében" dúdolgatom félhangosan. Mekkora szám! Kár, hogy nem működik ebben a szarban rádió, most hallgatnék egy kis magyar retrot. Körforgalomnál jobbra....NEEE..ne most fulladj le bazdmeeeeg! Te meg ne dudálgass ott hátul büdös kölyke, neked előre kellene köszönnöd! Ez a kis Lepényi gyerek lesz....és persze BMW-vel tolja...érettségire kapta. ÉN MEG ÉHEZEK!

Na, mennyi ember van itt, hihetetlen...és még nincs a magyarnak pénze, mi bazzeg? Nincs a faszt! Mindenki itt költi el. Szánom ezt a sok hülyét, akik listára írják fel a dolgokat..nem igaz, hogy nem tudnak megjegyezni 4-5 dolgot. Pedig állítólag a magyarok agya a legfejlettebb a világon, vagy mi a faszt írt erről a Blikk. Aszongya..kell kenyér, egy rekesz ásványvíz, SPAR-os sonka, kibaszott sok konzerv, meg WC papír. Az a legmegalázóbb pillanat, amikor egy harmadik ikszet betöltött férfiállat a legolcsóbb, és legnagyobb kiszerelésű WC papírt próbálja előkeríteni. De mivel nagyvilági kispolgár vagyok, mindent, és mindenkit leszarok.

A pénztárnál megint kurva sokan vannak..és milyen kurva lassan dolgozik ez a kis vörös. Ja igen, megint ez a vörös van szolgálatban...álmomban már kétszer megvolt. Lehet, hogy nem kellene ennyire stírölnöm, de azért megtisztelném...vagy helyesebben: ő tisztelne meg engem. Na jól van mamika, pakoljad a szarjaidat a szatyorba, oszt húzzál innen baszki, ne itt kezdjél el siránkozni.

Heló! Lehet, hogy sziával kellett volna köszönnöm? Jónapottal biztosan nem..de akkor is, elég közönyös velem ez a lyány.....óóóó Flóra. Milyen kibaszott szép ez a név. És milyen szép a haja. Meg a keze. Én meg igazán megfésülködhettem volna..a körmeim is retkesek..de mindegy, azt el lehet takarni. Még valami lesz? Igen, egy doboz kékszofit kérnék-mondom szinte már reszketve. 4320 Ft lesz. Magamba üvöltöm a BAZDMEG szót, és átnyújtom az utolsó tízezresemet. Mit nézel rajta, nem hamis! Csak koszos egy kicsit. De a pénz már csak ilyen. Óóó ezaz rohaggyámeg, ennél jobban nem tudtad volna apróba adni. Pénztárca nincs nálam, a zsebembe meg fér bele ennyi apró. Büdös kurva. Viszontlátásra! Köszi, szia!
A kurvaanyádat viszontlátásra! Mi a fasznak magázódik? Ez nála az etikett alapszabálya, vagy mi?! Mennyire elbaszott ez a világ. A Zsiguli harmadikra már pöccre indul, úgyhogy irány a gettó! Vagyis a lakásom.

Átdolgozás alatt....

A viszonylag alacsony szinvonalú kezdés után menjünk egy kicsit még mélyebbre. Jöjjön egy kis flashback. Akinek nem tetszik, az most húzzon a picsába. Köszipuszi.

"Újabb álmot láttam éjjel, forgolódtam sokáig"-kezdhetném így is a szövegemet, mert odabasz. És most jobban belegondolva, tényleg ezzel kezdem, mert tényleg odabasz. Másodszorra is. Kár, hogy nem én írtam. Jöjjön egy álom a rémálomban.

Valamikor a 2000-es évek elején járunk. Óhh, igen, micsoda underground idők voltak azok! Ifjúkorom legszebb évei. Egyetem, bulik, egyetemi bulik, állandó lejmolás, olcsó pia-olcsó cigi kombó, fesztiválozás szakadt sátrakkal, szakadt pólókban. Előttem volt még a nagybetűs ÉLET. Természetesen mint minden valamirevaló egyetemi hallgató, koleszos voltam. Még ha ugyan csak egy évig, de akkor is. Zárójelben jegyezném meg, hogy aki nem koleszos, de magát egyetemistának nevezi, az nem igazi egyetemista.

Hamis kazettáról üvöltettük az igazi zenét! Auróra, PICSA, Ős-Bikini, Tankcsapda,Sex Pistols, Dead Kennedys, Iggy Pop. Ifjúkorom meghatározó bandái! Az egyetem pedig kezdett háttérbe szorulni, így egy év tivornyázás után könnyes szemmel búcsúztam a mérnöki pályától. A tanárok nem értékelték kellően a "fiatalság, bolondság" jelmondatomat.

De mivel még mindig csak 20 voltam, gondoltam 1-2 év kényszerpihenő nem lesz rossz hatással rám, így elhatároztam, hogy szerencsét próbálok Pesten. Régi-új arcok, állandó tivornyázás, néha egy kis seggnyalós meló, haknizás ide-oda egy szakadt LADA-val. Jajj de szerettem azt a kocsit. Még mindig érzem az orromban azt a jellegzetes dohos szagot, amikor beültem. És volt az a lány ott a fővárosban....igazi renitens..

*kurva nagy hanggal leesik a távirányító a földre*

A kurvaéletbe! Mindjárt kezdődik a Való Világ, akkor is megnézem, ha beledöglök! Csak ne lenne benne ennyi reklám, ki a faszom képes végignézni ezzel együtt is?!

Na, végre péntek délután, kibaszott délután 4 óra. Szerencsére két napig nem fogom látni a kollégák unalmas, besavanyodott pofáját. Várjunk csak...mintha valamit elfelejtettem volna. Mindegy, leszarom. Már csak a metróhoz kellene eljutnom, utána ha szerencsém van, pont elérem a vonatomat. Igazi vesszőfutás az életem.

Fújj, mocskos BKV ellenőrök, nesztek itt van ez a szánalmas bérletem. Ti bezzeg ingyen utaztok... Komolyan, ellenőrterror van ebben az országban. Ezen a mozgólépcsőn is mennyien vannak. Hihetetlen. Meg az a sok propaganda! Ki a faszomat érdekel a német nyelviskola, tudom, hogy lehúzás az egész. Kijártam én már az élet iskoláját. Na fasza, metró pont most gurul be. Mennyémá' előlem mamika, nem igaz bazdmeg!-üvöltöm magamban. Na végre, megint nincs szabad ülőhely. Honnan a faszomból jön ez a sok ember? Csoda, hogy állandóan kigyullad, meg lerobban a metró, nem ennyi emberre tervezték ezt a szerencsétlen járművet. Mennyi sunyi ember....hallgatják a populáris zenét. Jajj, hol van már a Sláger rádió, meg az ős-Tankcsapda. "Te csak várj, míg felkel majd a nap"--eszembe jut ez az egy sor, de most ezen fogok egész hazaúton kattogni, mert nem jut az eszembe az együttes neve. A kurvaéletbe már! Tényleg nem jut az eszembe!

Nagy nehezen sikerül kiszállnom a metróból, itt vagyok a Nyugatinál. Mennyi szararc van itt, mindjárt kinyílik a bicska a zsebemben. És ez a bűz? Fasza, a maradék étvágyam is elment, inkább odamegyek ahhoz a jó vágású fiatalemberhez, aki éppen a fal mellett hugyozik, és ott ledugom az ujjamat a torkomon. 2 perc múlva indul a vonatom a késés miatt, a pozitív gondolkodásomat tanítani lehetne. BASSZAMEG! Eszembe jutott: nem vettem cigit a melóhely melletti kisboltban, most meg már nincs időm rá. Basszamegbasszamegbasszameg. És igen! A vonatom még nem indult el, gyorsan felslattyogok rá. Bal oldalt, ablak mellett, menetiránnyal szemben. Ez az én napom.

BYE BYE KÖTSÖG BUTAPEST! 2 napra.

Lehet, hogy teljesen felesleges volt blogot indítanom, mer' már most kezd beletörni a bicskám ebbe a feladatba (is). Na mindegy, dizájnra sokat adok, úgyhogy bekúrok valami normális stílust első körben. Remélem túlélem.